Második fejezet!
- Hát... Így állunk! - mondja Kiseop a menedzserüknek. Másnap vagyunk a stúdióban és éppen a jelenlegi helyzetet tisztázzák.
- Akkor most vegyük át újra! Ti, a feltörekvő U-Kiss eltűntők pár hónapra! Semmi dal írás vagy felvétel, semmi koncert! Jól értettem? - kérdi fa arccal. A srácok csak összenéznek.
- Igen? - kérdi Kevin.
- Ti teljesen meg vagytok húzatva? Ennyi erővel akár le is húzhatnánk a rolót! - feleli idegesen.
- De muszáj mennem! - vág vissza Seopi.
- És a csapat minek? Egyedül nem tudod elintézni? - kérdi gúnyosan.
- Hé, banya! Ne is álmodj róla hogy mi itt fogunk csücsülni és jó pofizni, míg Kiseop a tenger parton süteti a hasát! - kiált fel Kevin. A többiek elhűlve néztek rá, a nő vörös arccal sziszegett mint egy vipera.
- Na, ide figyelj kisfiam! Még egy ilyen és a kis helyes pofid az irat megsemmisítővel fog megismerkedni! - kiabálja mérgesen. Hirtelen felderült AJ arca.
- Mi lenne ha, én és mondjuk Dongho itthon maradnánk és mi addig egyengetnék a U-Kiss útját? - kérdi a srác. A menedzserük egy ideig gondolkodó fejet vág majd fáradtan sóhajt.
- Ez már egy jobb ötlet! Hó, rendben! Beleegyezzek! A papírjaitokat majd átfaxolom! Mehettek! - küldi el őket. A srácok öröm táncot lejtettek az irodában. Amikor már a ki ugrálták magukat, rohantak is haza. Otthon összepakoltak mindent ami mozdítható volt, majd rohantak a reptérre. Gyors piszi puszi majd felszálltak a gépükre. Amikor már több ezer méterrel voltak a föld felett Kiseop gondolataiba merülve aludt el. Álmában a tengerparton sétált mezítláb és a távolban egy fekete ruhás lány várta.
Eközben egy kis szigeten egy lány sétál haza fele az iskolából. Hosszú fekete hajával vígan játszott a sós szél. Fehér bőre elütött a képtől. nem beszélve fekete szereléséről. Karján egy szép tetoválás volt felvarrva. Arca aranyos puffok volt, kékes szemét kiemelte darkos sminkje. Ő volt Yuki Chili, a sziget fekete báránya, szó szerint. Az egész sziget undorodott tőle, egyedül a szomszédja Hei Lee. Tényleg igaz hát az állítások, hogy sok emberre illik a neve.
Hirtelen befordult egy fehér kavicsokkal felszórt európai stílusú hatalmas luxusházhoz. Meleg, családias kisugárzása van, de ez mind a külső. Belépve a házba meg sem állva a konyhába ment. Ott egy nagyban ölelkező párba botlott. Ehhez a látványhoz hozzá szokott már, de mindig bele sajdult a szíve. A pár nem más volt mint az apja és az anyja. Megköszörülte a torkát hogy észre vegyék. A pár szétrebbent mint a rajtakapott tinédzserek.
Nem hasonlított szüleire, és akkor genyoság de őrült ennek. Mindkét szülőjének barna haja és szeme volt. Anyja melegen elmosolyodott.
- Szervusz, drágám! Milyen volt a suli? - kérdi kedvesen. Chili imádta az anyját, de egyben gyűlölte is őt.
- Mint minden áldott nap! - feleli unottan. Már hozzá szokott hogy a suliban levegőnek nézik. Nem nagyon érdekelte őt. - Mi az ebéd?
- Ramen! Meg csináltam meggyes pitét, amit át kéne vinned Hei asszonynak! - mondja cseverésző hangon. Apja addig gyengéden karolta hátulról és anyja nyakát szimatolta. Más olvadozott volna a látványtól de Chilit a hányinger kerülgette.
- Felmegyek és átöltözök, majd átviszem neki! - mondta és már ment is fel a biztonságot nyújtó emeletére. Amikor elkezdte a középiskolát szülei neki adták a harmadik emeletet. Chili ezért hálás is volt nekik, de egy kicsit szíven is talált őt. Fent ledobta táskáját a földre majd a gardrób szobába menve vetkőzött. Felvett egy fekete muszlin ruhát és mezítláb a pitével elindult a szomszédba. Szeretett mezítláb járni, érezni a forró talajt a lába alatt. Nem lakott messze Hei asszony tőlük, szinte már egy köpésnyire. Chili szeretett az asszonnyal lenni, mert ő mindig kedves volt vele. tetszett a régi stílusú dohos illatú ház és a hozzá tartozó part rész. Chili még az asszony fiát is kedvelte. Amikor belépett a házba tömérdek bőröndöt talált az előszobában. Furcsállta a látványt mert az asszony fia pár napja utazott el. nem tulajdonított több figyelmet rá, majd neki állt megkeresni a ház asszonyát. Az idős hölgyet a konyhában találta meg, ebéd készítés közben.
- Lee néni! - kiáltott mérgesen Chili. - Majd én megcsinálom!
- Jaj, gyermekem a szívbajt hozod rám! - motyog kedvesen az asszony. Fogta és át engedte a láynt a tűzhelyhez.
- Mi ez a sok bőrönd az előszobában? Nem úgy volt hogy a fia elutazott? - kérdi kíváncsian Chili.
- De! De az unokám jött a barátaival helyettesíteni őt! - mosolyog az nő.
- Áh, értem! Kész is van! - mondja a lány és elzárja a gázt.
- Köszönöm, kedvesem! Nem akarsz maradni ebédre? - kérdi kedvesen. A lány elpirult zavarában. Még mindig zavarba jön az asszony kedvességétől.
- Nem köszönöm! Már ettem otthon! - hazudta amikor nagyot kordult a hasa. Hát igen! A sors néha nem játszik közre. Az asszony nevetni kezdett majd kikiabált a partra.
- Srácok, ebéd! - harsogta. Kintről fiú nevetések és beszéd foszlányok hallot. Chili pont háttal állt amikor hallota az egyre hangosabb társaságot. Pont megtálalt már amikor betoppant öt srác nevetve. De amint meglátták menten megfagytak. Chili ha zavarban is volt nem látszott az arcán. Már rég megtanulta palástolni az érzelmeit. - Fiúk ő itt Yuki Chili! A szomszédom!
- Hello! - köszöntek egyszerre még mindig lefagyva. A kábulatból a fiatabbnak tünő srác tért magához. Vigyorogva fordult társához.
- Kiseop! Nem akarlak megbántani, de sátort vertél alul! - mondja gúnyosan. Az említett vörös arccal kezdett el dadogni míg a helységben lévők nevetni kezdtek. Chili csak gúnyosan végig mérte.
- Nem tud a katona sátrat verni ha nincs keze! - feleli kihívóan. A Kiseop nevű srác még jobban vörös lett, csak ez utal a méregtől.
- Nekem legalább emberhez hasonló arcom van! - vág vissza harciasan. Chilit elöntötte a pulykaméreg. Hirtelen egy démoni aura halvány jelét kezdte érzékelni a társaság Chili felől, míg Kiseop fel vad harcias aura terjengett. Az egész vészjósló volt.
- Mi lenne ha, én és mondjuk Dongho itthon maradnánk és mi addig egyengetnék a U-Kiss útját? - kérdi a srác. A menedzserük egy ideig gondolkodó fejet vág majd fáradtan sóhajt.
- Ez már egy jobb ötlet! Hó, rendben! Beleegyezzek! A papírjaitokat majd átfaxolom! Mehettek! - küldi el őket. A srácok öröm táncot lejtettek az irodában. Amikor már a ki ugrálták magukat, rohantak is haza. Otthon összepakoltak mindent ami mozdítható volt, majd rohantak a reptérre. Gyors piszi puszi majd felszálltak a gépükre. Amikor már több ezer méterrel voltak a föld felett Kiseop gondolataiba merülve aludt el. Álmában a tengerparton sétált mezítláb és a távolban egy fekete ruhás lány várta.
Eközben egy kis szigeten egy lány sétál haza fele az iskolából. Hosszú fekete hajával vígan játszott a sós szél. Fehér bőre elütött a képtől. nem beszélve fekete szereléséről. Karján egy szép tetoválás volt felvarrva. Arca aranyos puffok volt, kékes szemét kiemelte darkos sminkje. Ő volt Yuki Chili, a sziget fekete báránya, szó szerint. Az egész sziget undorodott tőle, egyedül a szomszédja Hei Lee. Tényleg igaz hát az állítások, hogy sok emberre illik a neve.
Hirtelen befordult egy fehér kavicsokkal felszórt európai stílusú hatalmas luxusházhoz. Meleg, családias kisugárzása van, de ez mind a külső. Belépve a házba meg sem állva a konyhába ment. Ott egy nagyban ölelkező párba botlott. Ehhez a látványhoz hozzá szokott már, de mindig bele sajdult a szíve. A pár nem más volt mint az apja és az anyja. Megköszörülte a torkát hogy észre vegyék. A pár szétrebbent mint a rajtakapott tinédzserek.
Nem hasonlított szüleire, és akkor genyoság de őrült ennek. Mindkét szülőjének barna haja és szeme volt. Anyja melegen elmosolyodott.
- Szervusz, drágám! Milyen volt a suli? - kérdi kedvesen. Chili imádta az anyját, de egyben gyűlölte is őt.
- Mint minden áldott nap! - feleli unottan. Már hozzá szokott hogy a suliban levegőnek nézik. Nem nagyon érdekelte őt. - Mi az ebéd?
- Ramen! Meg csináltam meggyes pitét, amit át kéne vinned Hei asszonynak! - mondja cseverésző hangon. Apja addig gyengéden karolta hátulról és anyja nyakát szimatolta. Más olvadozott volna a látványtól de Chilit a hányinger kerülgette.
- Felmegyek és átöltözök, majd átviszem neki! - mondta és már ment is fel a biztonságot nyújtó emeletére. Amikor elkezdte a középiskolát szülei neki adták a harmadik emeletet. Chili ezért hálás is volt nekik, de egy kicsit szíven is talált őt. Fent ledobta táskáját a földre majd a gardrób szobába menve vetkőzött. Felvett egy fekete muszlin ruhát és mezítláb a pitével elindult a szomszédba. Szeretett mezítláb járni, érezni a forró talajt a lába alatt. Nem lakott messze Hei asszony tőlük, szinte már egy köpésnyire. Chili szeretett az asszonnyal lenni, mert ő mindig kedves volt vele. tetszett a régi stílusú dohos illatú ház és a hozzá tartozó part rész. Chili még az asszony fiát is kedvelte. Amikor belépett a házba tömérdek bőröndöt talált az előszobában. Furcsállta a látványt mert az asszony fia pár napja utazott el. nem tulajdonított több figyelmet rá, majd neki állt megkeresni a ház asszonyát. Az idős hölgyet a konyhában találta meg, ebéd készítés közben.
- Lee néni! - kiáltott mérgesen Chili. - Majd én megcsinálom!
- Jaj, gyermekem a szívbajt hozod rám! - motyog kedvesen az asszony. Fogta és át engedte a láynt a tűzhelyhez.
- Mi ez a sok bőrönd az előszobában? Nem úgy volt hogy a fia elutazott? - kérdi kíváncsian Chili.
- De! De az unokám jött a barátaival helyettesíteni őt! - mosolyog az nő.
- Áh, értem! Kész is van! - mondja a lány és elzárja a gázt.
- Köszönöm, kedvesem! Nem akarsz maradni ebédre? - kérdi kedvesen. A lány elpirult zavarában. Még mindig zavarba jön az asszony kedvességétől.
- Nem köszönöm! Már ettem otthon! - hazudta amikor nagyot kordult a hasa. Hát igen! A sors néha nem játszik közre. Az asszony nevetni kezdett majd kikiabált a partra.
- Srácok, ebéd! - harsogta. Kintről fiú nevetések és beszéd foszlányok hallot. Chili pont háttal állt amikor hallota az egyre hangosabb társaságot. Pont megtálalt már amikor betoppant öt srác nevetve. De amint meglátták menten megfagytak. Chili ha zavarban is volt nem látszott az arcán. Már rég megtanulta palástolni az érzelmeit. - Fiúk ő itt Yuki Chili! A szomszédom!
- Hello! - köszöntek egyszerre még mindig lefagyva. A kábulatból a fiatabbnak tünő srác tért magához. Vigyorogva fordult társához.
- Kiseop! Nem akarlak megbántani, de sátort vertél alul! - mondja gúnyosan. Az említett vörös arccal kezdett el dadogni míg a helységben lévők nevetni kezdtek. Chili csak gúnyosan végig mérte.
- Nem tud a katona sátrat verni ha nincs keze! - feleli kihívóan. A Kiseop nevű srác még jobban vörös lett, csak ez utal a méregtől.
- Nekem legalább emberhez hasonló arcom van! - vág vissza harciasan. Chilit elöntötte a pulykaméreg. Hirtelen egy démoni aura halvány jelét kezdte érzékelni a társaság Chili felől, míg Kiseop fel vad harcias aura terjengett. Az egész vészjósló volt.
